Der Gebrauch von Cookies erlaubt uns, Ihre Erfahrungen auf dieser Website zu optimieren. Wir verwenden Cookies zu Statistikzwecken und zur Qualitätssicherung. Mit dem Klick auf „Fortfahren“ stimmen Sie dieser Verwendung zu.

Oktatási nyelv (horvát, magyar, német és szlovén)

Az egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsgát az általános képzést nyújtó magasabb iskolákban (allgemeinbildende höhere Schule: AHS) a 2014/15-ös tanévben, a szakirányú képzést nyújtó magasabb iskolákban (berufsbildende höhere Schule: BHS) a 2015/16-os tanévben vezetik be a következő tantárgyakból: horvát, magyar, német és szlovén. Az oktatási nyelvek egységesített írásbeli vizsgájának tervezetét az Univ.-Prof. Mag. Dr. Werner Wintersteiner által vezette munkacsoport dolgozta ki 2008 szeptembere és 2013 márciusa között a klagenfurti didaktikai kompetenciaközpontban (AECC). Az alább olvasható összeállítás alapját ennek a munkacsoportnak az eredményei alkotják.

Szakirányú kompetenciák

A horvát, magyar, német és szlovén nyelv oktatásának az a célja, hogy a diákok társadalmi és politikai szempontból „nagykorú“ polgárokként – az „általános műveltség“ valamint a „szakmai (elő)képzés“ révén – aktív részesei lehessenek a gazdasági és kulturális fejődésnek éppúgy, mint a társadalompolitikai témájú diskurzusoknak.
 E cél elérésének előfeltétele különösképpen az adott nyelvi sztenderd tudatos használata, ugyanakkor a nyelv és nyelviség tudatos kezelésének képessége.

A kommunikatív kompetencia e széleskörű definíciójának megfelelően az oktatás célja, hogy a diákok képesek legyenek:

  • egy megadott szöveg értelemszerű felhasználására egy társadalmi, kulturális, politikai vagy irodalmi téma feldolgozása céljából (egyrészt információszerzésre, másrészt gondolatébresztésre az adott témáról alkotott álláspont megfogalmazásához),
  • számukra ismeretlen irodalmi szövegeket elemezni, értelmezni és értékelni,
  • gyakorlati és esztétikai szövegeket befogadni, valamint saját szövegük megalkotásához alapvetően minden médiát tudjanak használni, egyrészt információforrásként, másrészt esztétikai impulzusként.

Az új érettségi és diplomavizsga ellenőrzi a fontosabb készségeket (kompetenciákat), amelyeket az egyes tantervekben teljesítendő oktatási célokként fogalmaztak meg. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítására a magasabb iskolák 9–12., ill. a 13. évfolyamain kerül sor.

Tárgyi és szakmai kompetenciák

A következő készségek sorolhatók ide:

  • olvasás, szövegértés, szövegelemzés, értelmezés, szövegtípusok ismerete
  • a megadott szövegek tartalmának megértése, valamint az azokban szereplő problematikák jelentésbeli összefüggésbe hozása
  • állásfoglalás egy bizonyos témáról

Nyelvi reflexiós kompetenciák

  • Készségek, amelyek lehetővé teszik a szövegek nyelvi megfogalmazottságának és stratégiáinak elemzését.

Szövegalkotási és szövegkompetencia

  • a különböző nyelvi stratégiák, ill. szövegalkotási módok szövegtípus szerinti és címzettközpontú alkalmazása 
  • a koherenciát és kohéziót elősegítő nyelvi elemek felhasználásának készsége
  • az a készség, mely lehetővé teszi a szövegeknek az értést könnyítő és a tényállásnak megfelelő strukturálását
  • a nyelv helyesírási és nyelvtani szempontból hibátlan használatának készsége

A vizsgaformátum főbb pontjai

Az oktatási nyelvek írásbeli vizsgájának tervezete előírja, hogy az AHS vagy BHS iskolában a vizsgázó három témacsomag közül választhat:

  • Mindegyik csomag két-két egymástól teljesen független feladatot tartalmaz, amelyek csak témájukban kapcsolódnak össze (pl. „egészség“, „utazás“, „boldogság“).
  • Minden feladat másfajta szövegtípust vár el (ld. a BIFIE weboldalán publikált Szövegtípusok katalógusa c. jegyzék), így különböző kompentenciákat lehet számon kérni.
  • A három csomag egyikében egy irodalmi feladat található.
  • Mindegyik feladat tartalmaz egy (vagy több) mellékelt (irodalmi, lineáris vagy nem-lináris) szöveget, amely a szövegalkotás alapjául szolgál. A mellékelt szövegek terjedelme témacsomagonként nem haladhatja meg a 2000 szót (max. + 10 %).
  • Az oktatási nyelv érettségi és diplomavizsgáján a szótárak használata engedélyezett, lexikon használata viszont nem. A vizsga 300 percig tart.

Az új érettségi és diplomavizsga a feladatok színvonalának összehasonlíthatóságát és egy közös értékelési alapot biztosít minden osztrák diák számára.

Irodalomtanítás

Az irodalomtanítás széleskörű jellege megmarad, az oktatás során továbbra is különös hangsúlyt kap egy-egy téma. Mivel az új érettségi és diplomavizsgához nincs megadva irodalmi művek kánonja, ezért a diákok számára nagyon fontos, hogy különböző fajtájú esztétikai szövegekkel kerüljenek kapcsolatba. Ezért fontos a diákok értelmezési kompetenciájának rendszerezett felépítése (írásban is), valamint az ahhoz szükséges irodalmi megközelítési módok eszköztárának közvetítése.