Oktatási nyelv (horvát, magyar, német és szlovén)

Szakirányú kompetenciák

A horvát, magyar, német és szlovén nyelv oktatásának az a célja, hogy a diákok társadalmi és politikai szempontból „nagykorú“ polgárokként – az „általános műveltség“ valamint a „szakmai (elő)képzés“ révén – aktív részesei lehessenek a gazdasági és kulturális fejődésnek éppúgy, mint a társadalompolitikai témájú diskurzusoknak.
 E cél elérésének előfeltétele különösképpen az adott nyelvi sztenderd tudatos használata, ugyanakkor a nyelv és nyelviség tudatos kezelésének képessége.

A kommunikatív kompetencia e széleskörű definíciójának megfelelően az oktatás célja, hogy a diákok képesek legyenek:

• egy megadott szöveg értelemszerű felhasználására egy társadalmi, kulturális, politikai vagy irodalmi téma feldolgozása céljából (egyrészt információszerzésre, másrészt gondolatébresztésre az adott témáról alkotott álláspont megfogalmazásához),
• számukra ismeretlen irodalmi szövegeket elemezni, értelmezni és értékelni,
• gyakorlati és esztétikai szövegeket befogadni, valamint saját szövegük megalkotásához alapvetően minden médiát tudjanak használni, egyrészt információforrásként, másrészt esztétikai impulzusként.

Az új érettségi és diplomavizsga ellenőrzi a fontosabb készségeket (kompetenciákat), amelyeket az egyes tantervekben teljesítendő oktatási célokként fogalmaztak meg. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítására a magasabb iskolák 9–12., ill. a 13. évfolyamain kerül sor.

Tárgyi és szakmai kompetenciák

A következő készségek sorolhatók ide:

• olvasás, szövegértés, szövegelemzés, értelmezés, szövegtípusok ismerete
• a megadott szövegek tartalmának megértése, valamint az azokban szereplő problematikák jelentésbeli összefüggésbe hozása
• állásfoglalás egy bizonyos témáról

Nyelvi reflexiós kompetenciák

• Készségek, amelyek lehetővé teszik a szövegek nyelvi megfogalmazottságának és stratégiáinak elemzését.

Szövegalkotási és szövegkompetencia

• a különböző nyelvi stratégiák, ill. szövegalkotási módok szövegtípus szerinti és címzettközpontú alkalmazása 
• a koherenciát és kohéziót elősegítő nyelvi elemek felhasználásának készsége
• az a készség, mely lehetővé teszi a szövegeknek az értést könnyítő és a tényállásnak megfelelő strukturálását
• a nyelv helyesírási és nyelvtani szempontból hibátlan használatának készsége

A vizsgaformátum főbb pontjai

Az oktatási nyelvek írásbeli vizsgájának tervezete előírja, hogy az AHS vagy BHS iskolában a vizsgázó három témacsomag közül választhat:

• Mindegyik csomag két-két egymástól teljesen független feladatot tartalmaz, amelyek csak témájukban kapcsolódnak össze (pl. „egészség“, „utazás“, „boldogság“).
• Minden feladat másfajta szövegtípust vár el (ld. a BIFIE weboldalán publikált Szövegtípusok katalógusa c. jegyzék), így különböző kompentenciákat lehet számon kérni.
• A három csomag egyikében egy irodalmi feladat található.
• Mindegyik feladat tartalmaz egy (vagy több) mellékelt (irodalmi, lineáris vagy nem-lináris) szöveget, amely a szövegalkotás alapjául szolgál. A mellékelt szövegek terjedelme témacsomagonként nem haladhatja meg a 2000 szót (max. + 10 %).
• Az oktatási nyelv érettségi és diplomavizsgáján a szótárak használata engedélyezett, lexikon használata viszont nem. A vizsga 300 percig tart.

Az új érettségi és diplomavizsga a feladatok színvonalának összehasonlíthatóságát és egy közös értékelési alapot biztosít minden osztrák diák számára.

Irodalomtanítás

Az irodalomtanítás széleskörű jellege megmarad, az oktatás során továbbra is különös hangsúlyt kap egy-egy téma. Mivel az új érettségi és diplomavizsgához nincs megadva irodalmi művek kánonja, ezért a diákok számára nagyon fontos, hogy különböző fajtájú esztétikai szövegekkel kerüljenek kapcsolatba. Ezért fontos a diákok értelmezési kompetenciájának rendszerezett felépítése (írásban is), valamint az ahhoz szükséges irodalmi megközelítési módok eszköztárának közvetítése.